Téma: egy év alatt közel negyedével nőtt a bolti lopások száma – egyre többen vannak kilátástalan helyzetben

Sík Endre szociológussal beszélgetett Balogh Judit, a Szeged Televízió hírigazgatója a Témában. Arra a kérdésre keresték a választ, vajon van-e összefüggés a drágulás és a bolti lopások számának növekedése között.
Miszlai Dorina

2022. december 01. 10:28

Téma: egy év alatt közel negyedével
nőtt a bolti lopások száma – egyre többen vannak kilátástalan
helyzetben

Idén huszonhét százalékkel nőtt az étel-, míg negyvenöt százalékkal a dohánybolti lopások száma: a tej, az üdítő és a húskészítmények eltulajdonítása is egyre gyakoribbá válik. Az emberek egyre nehezebben viselik azt, hogy nincs mit az asztalra tenni – a „vagy eszünk vagy fűtünk”-elv kezd el életbe lépni. A legtöbb esetet Budapesten regisztrálták, de a sorban követi Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Pest megye, míg a legkevesebb lopást Vas megyében követték el. Vagyis növekszik azok száma, akik korábban nem követtek el ilyen jellegű szabálysértést, de kilátástalanságukban már a rendőri eljárás sem tartja vissza őket az eltulajdonítástól.

 

Sík Endre kitért arra is, hogy most az eddigieknél még nagyobb szükség lenne azokra a szervezetekre, amelyek képesek segíteni és megoldani a rászorulók alapvető problémáit. Ugyanakkor az sem jó, ha túl jól működnek az ilyen segélyszervezetek, hiszen az felmentést adhat az államnak, hogy ne segítse a hátrányos helyzetűeket. Szóba került a múlt héten elfogadott salátatörvény is, ami lényegében kimondja, hogy mindenki gondoskodjon magáról, vagy ha erre már nem képes, akkor a családja, vagy az önkormányzat lássa el, és csak legvégső esetben az állam dolga megoldani az ellátását. Holott alapesetben az államnak felelősséget kellene vállalnia a polgáraiért és neki kellene biztosítania, hogy mindenki a megfelelő gondozásban részesüljön.

 

A szociológus szerint itthon az állami újraelosztás nem hatékony, ez a rendszer a felsőközéposztályt és a „burzsoáziát” támogatja. Az áfa a legigazságtalanabb ebben az elosztásban, hiszen mindenkinek ugyanannyit kell befizetnie a fogyasztása után, csak a különbség az, hogy egy szegény háztartásban a pénz nagy része erre megy el és nem marad másra, míg egy tehetősebb vállalkozó kevesebb pénzt tol vissza az állam kasszájába. Éppen ezért az alapvető élelmiszerek áfáját csökkenteni kellene, de ezt az állam valószínűleg nem fogja meglépni, hiszen szüksége van a plusz bevételre, mivel el vagyunk adósodva.

 

Ezzel szemben Lengyelország meglépte februárban az élelmiszerek áfájának eltörlését, és épp a napokban döntöttek ennek meghosszabbításáról. A lengyel államkasszába kevesebb pénz jut, ennek ellenére hét mutatójuk is erősebb, mint a miénk.

 

Nézze meg a beszélgetést!