Orbán Viktor Magyarországán a gazdagok kevesebb adót fizetnek és több kedvezményt kapnak, mint a szegények: egyáltalán nincs szolidaritás a magyar adórendszerben

A Szeged Televízió Téma című műsorban Balogh Judit hírigazgató Krekó Judit kutatóval beszélgetett.
Kovács M. Norbert

2022. február 11. 07:04

Orbán Viktor Magyarországán a gazdagok kevesebb adót fizetnek és több kedvezményt kapnak, mint a szegények: egyáltalán nincs szolidaritás a magyar adórendszerben

Semelyik másik országban nincs olyan a világon, hogy aki többet keres az arányaiban kevesebbet adózik. Kivéve Magyarországon. Ez a megállapítása Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet legfrissebb tanulmányának. Sokat szokta bírálni az ellenzék a Fidesz adópolitikáját, aminek az egyik leglényegesebb eleme, hogy nem progresszív az adórendszer, vagyis nem érvényesül benne az az elv, hogy aki többet keres adózzon is többet. 

 

A budapesti intézet átfogó tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy jövedelmükhöz képest a szegények több áfát és személyi jövedelemadót fizetnek, mint a gazdagok.

 

A tanulmányt készítői közül Krekó Judit kutató a műsorban elmondta, hogy az, hogy a gazdagok a jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb áfát fizetnek, mint az alacsony jövedelműek, alapvetően nem egy szokatlan dolog, a legtöbb európai országban így van, és abból adódik, hogy a magas jövedelműek a jövedelmüknek nagyobb hányadát tudják megtakarítani, kisebb részét fogyasztják el, tehát a jövedelmükhöz viszonyítva az adóterhük kisebb lesz. Magyarországon a viszonylag magas áfakulcs miatt az áfa jelentősége nagy, valamint a legtöbb országban az áfa hatását ellensúlyozza, hogy a magasabb jövedelmeket magasabb jövedelemadó terheli, nálunk viszont a magas és alacsony jövedelműektől azonos arányban von el az állam.  

 

A kutatók a két adónemet összevetve azt becsülték, hogy a legalsó jövedelmi rétegbe tartozók családok 6-8 százalékkal magasabb adót fizetnek a jövedelmeik után, mint a legmagasabb jövedelmű családok.

 

Az, hogy a magas és alacsony jövedelműektől ugyanolyan arányban von el az állam, Európában nagyon ritka, csak Bulgáriában és Romániában van hasonló rendszer. A nyugati országokban jellemzően több személyijövedelemadó-kulcs van, a volt szocialista országok, amik korábban többségében bevezették az egykulcsos adórendszert, mára jellemzően visszatértek a többkulcsos adóhoz, ilyen például Szlovákia vagy Csehország, Észtországban pedig eleve megtartottak egy olyan adómentes sávot, ami biztosította az adórendszer progresszivitását – mondta el a kutató.

 

A minimálbérre rakodó terhekről Krekó Judit elmondta, hogy ez a mutató abszolút a legmagasabb Magyarországon az EU országai közül, ami egyáltalán nem segíti az alacsony képzettségűek munkavállalását.

 

 Azt, hogy ebből a szempontból nálunk a legrosszabb a helyzet, leginkább az okozza, hogy a legtöbb európai országban van valamilyen kedvezmény vagy jóváírás, ami biztosítja, hogy az alacsony jövedelműek alacsonyabb adót fizessenek.

 

 

A magyarországi családtámogatási rendszer kapcsán a szakember megjegyezte, hogy a kutatásaik során még ők is meglepődtek azon, hogy a rendszer összességében milyen kevéssé „téríti el” az adórendszert az egykulcsostól: minden adózót figyelembe véve az alsó jövedelmi tizedbe és a felső jövedelmi tizedbe tartozók adóterhelése között nagyon kicsi a különbség. Ezt elsősorban két dolog okozza. Az egyik, hogy Magyarországon az adózóknak csak kevesebb mint az egynegyede igényel családi adókedvezményt, az igénylőknek pedig közel a fele egy gyerek után kap kedvezményt, aminek a nettó értéke nagyon alacsony (10 ezer forint), a valóban nagy kedvezményt jelentő három gyerek után járó kedvezményt a gyermekesek közül csak minden hatodik tudja igénybe venni. A másik, hogy a családi adókedvezmény rendszere alapvetően a magas jövedelműeknek kedvez, ami nem azt jelenti, hogy a magas jövedelműek is megkapják ugyanazt az adókedvezményt, mint az alacsony jövedelműek, hanem nagyon sok esetben még magasabb összegű kedvezményt is kapnak. 

 

Például a három gyermek után járó maximum 99 ezer forintos kedvezményt akkor tudja egy adózó igénybe venni, ha a jövedelme meghaladja a 300 ezer forintot. Ebből a két tényezőből következik, hogy az adórendszer alapvetően azoknak kedvez, akiknek magas a jövedelmük és sok gyermeket nevelnek.

 

Krekó Judit a beszélgetés végén leszögezte: egyértelműen kijelenthető, hogy a jelenlegi magyar adórendszerrel a gazdagok járnak jól, mert a jövedelmeik után kevesebb adót fizetnek és több adókedvezményt kapnak, mint a szegények. Emiatt pedig végső soron az is kijelenthető, hogy nincsen szolidaritás a magyar adórendszerben.

 

A beszélgetés itt nézhető meg:

(Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Címlapon

mutasd mind