Néhány ponton puhítottak a Lázár János-féle beruházási törvényjavaslaton, de a néhány napja benyújtott jogszabálytervezetnek maradt több vitatható pontja. Az önkormányzatok, így például Szeged is, azt kifogásolja, hogy ezen a területen is az államnak lesz egyre nagyobb fennhatósága az önkormányzatok helyett. A szakértőkben a törvényjavaslat után az a kérdés merült fel: visszaszorulnak a csókosok, vagy csak szűkül a kedvezményezettek köre, miközben Lázár János hatalma még nagyobbra nő az építkezések és beruházások területén?

Lázár szerint ha az állam adja a pénz többségét egy önkormányzat területén megvalósuló beruházásra, akkor az államnak joggal vannak követelései a szabályozást illetően. A törvény lényege ugyanis, hogy ha egy önkormányzat területén megvalósuló beruházásnál több mint 50 százalék a kormányzati támogatás, ott a beruházás lényegi elemeiről a kormány dönthessen. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azonban a Témában rámutatott: a pénz, amiről beszélünk, nem a kormányé, hanem az adófizetőktől származik. Ezt tekintetbe véve pedig Lázár Jánosnak nem hiszi, hogy több joga van szegedi beruházást irányítani, mint Szeged megyei jogú város önkormányzatának. Az alpolgármester úgy fogalmazott: mi mégiscsak itthon vagyunk, és talán jobban ismerjük azt, hogy milyen igények vannak a városunkban.

Nagy Sándor szerint a törvényjavaslat valamiképpen azt feltételezi, hogy a kormányzat hatékonyabban és átláthatóbban költi a pénzt, mint az önkormányzatok. Erre hozott is két, Lázár János nevéhez köthető ellenpéldát: a tram-traint, ami végül négyszer annyiba került, mint ahonnan indultak, és a Szeged-Szabadka vasútvonal hazai szakaszát, ahol kilométerenként négyszer annyiba kerül a vonal megépítése, mint a hasonló alföldi tájon Szerbiában. A városfejlesztési alpolgármester úgy véli, a törvényjavaslat végső célja a központosítás, az, hogy elvegyék az utolsó komoly jogosultságot is az önkormányzatoktól. Eddig az önkormányzatok dönthettek arról, melyik óvodát újítják fel, utat építik át, hol végeznek jelentős beruházást. Az 50 millió forintos nemzeti közbeszerzési értékhatár fölötti beruházásokról azonban mind a kormány fog dönteni, olyan nem hajtható végre, ami a kormány által jóváhagyott programtervben nincs benne – hívta fel a figyelmet.

Nagy Sándor az építésügyi miniszter több érvére is kritikát fogalmazott meg. Lázár szerint a törvényjavaslat lényege többek között, hogy ne épüljön olyan épület, ami stílusában nem illeszkedik a településképbe. Azt feltételezik, egységesebb lesz az arculat, ha magasabb szintre kerül a döntéshozás. Az alpolgármester azonban rámutatott: Szegeden is van tervtanács, amiben a város és a megye jelentősé építészei vannak jelen, ők döntenek, melyik épület felel meg az adott városrész karakterének. Nem gondolom, hogy ezt Budapesten ülve, helyismeret nélkül jobban el lehetne dönteni mint Szegeden – érvelt Nagy Sándor, aki szerint a példák, amiket Lázár János hoz, többségükben olyan dolgok, amiket helyben nyugodtan el lehet dönteni.

Azzal kapcsolatban is kétségeket fogalmazott meg, mi lesz a sorsa az olyan helyi beruházásoknak, amelyeknél már elkezdődött a tervezés? Július elsejétől lép hatályba a törvény, és az utána induló beruházásokra már vonatkozik. Szegeden jelenleg is folynak tervezési munkák közintézmények, bölcsődék, óvodák felújítására, utak és kerékpárutak építésére. Mint azt az alpolgármester elmondta, az önkormányzat abból indul ki, hogy Magyarország előbb-utóbb megállapodik az Európai Unióval, elérhetőek lesznek számunkra a 2021-27-es időszak uniós forrásai. Szeged esetében körülbelül 26 milliárdos keretről beszélünk: az önkormányzat elkezdett előre dolgozni. Plusz kockázatot jelent, hogy nem tudják, a már elindított tervezési munka abba a bizonyos keretprogramba belefér-e, amiről majd a kormánynak dönteni kell. Nagy Sándor nem tud róla, hogy lenne rendelkezés arról: a már előkészített feladatokat hogyan lehet betudni a törvénybe. Beszélt a rendkívül hosszadalmas és bürokratikus előkészítő munkáról is. Úgy véli: ha ez a törvény hatályba lép, pusztán az adminisztratív okokból másfél évig itt semmi nem fog történni. 

Az átláthatóság, korrupcióellenesség irányába mutatna az a része a törvénynek, ami korlátozná az egyajánlatos közbeszerzéseket: ezeket az EU is rendre kifogásolja. A városfejlesztési alpolgármester azonban amellett érvelt, hogy ennek bevezetéséhez nem lenne szükség új törvényre. A jelenlegi jogszabályok módosításával is el lehetne érni.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!