Még nem vesztettünk el 4000 milliárd forint uniós támogatást, de minden bizonytalan – Arató László a Témában

Arató László, brüsszeli tudósító jelentkezett be a Szeged Televízió Téma című műsorába szerda este, ahol Balogh Judit hírigazgatóval elemezték az Európai Bizottság 3000 milliárd forint felzárkóztatási forrás felfüggesztésére vonatkozó javaslatát, valamint Navracsics Tibor kormányinfón tett kijelentéseit.
Csiló Alexandra

2022. december 02. 13:16

Még nem vesztettünk el 4000 milliárd forint uniós támogatást, de minden bizonytalan – Arató László a Témában

Navracsics Tibor a szerdai kormányinfón azt nyilatkozta, hogy nem érte meglepetésként az Európai Bizottság (EB) javaslata, azt viszont sikerként könyvelte el, hogy Magyarország helyreállítási tervét elfogadták, és szerinte a helyreállítási alapból járó összeget biztosan megkapjuk.

 

Arató László a műsorban igyekezte eloszlatni a ködöt az üggyel kapcsolatban. Arról tájékoztatta a nézőket, hogy a Bizottság és Magyarország között volt egy megállapodás arról, hogy hogyan lehetne a korrupciós kockázatokat csökkenteni. Ennek a jogállamisági eljárásnak a keretében Magyarország tett egy 17 pontos, főképp korrupcióellenes intézkedések bevezetéséből álló vállalást. Csakhogy az EU szerint ezeket a vállalásokat nem teljesítette a magyar állam. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót, azaz 3 ezermilliárd forintot a 2021 és 2027 közötti pénzügyi ciklusban a felzárkóztatásra szánt költségvetési forrásból, addig, amíg a kormány nem teljesíti az immáron 27 pontosra bővített uniós feltételi listát – közölte Arató. 

 

A magyar kormány úgy számol, a kibővített lista kifogástalan teljesítésére a következendő 3 hónap elég lesz, de Arató erre nem venne mérget. A tudósító azon a véleményen van, hogy ez merész vállalás, hasonlóan a korábbihoz, amikor a 17 pontos listát sem sikerült szeptembertől november 19-ig teljesíteni. 

 

Noha Navracsics kétség nélkül azt állította a kormányinfón, hogy a helyreállítási alapból származó összeget (5,8 milliárd euró), mintegy 2300–2400 milliárd forintot megkapjuk jövőre, de Arató szerint az ehhez sem férhetünk, amíg nem teljesítjük a 27 pontos feltételi lista követelményeit. Ennek az ügynek az előzményeként a következőket osztotta meg a nézőkkel: 

 

„az uniós tagállamok a rendes ügymenet szerint már tavaly szeptemberben megkapták a helyreállítási támogatást, ez alól kivételt képez hazánk és Lengyelország. Ez az az összeg, amiről mi még nem tudjuk, hogy Magyarország mikor fog hozzájutni.”

 

Azonban azt is hozzátette, hogy a kormánynak, és így az országnak is valóban van oka az örömre, ugyanis a helyreállítási terv elfogadásával legalább nem veszett el a remény arra, hogy Magyarország hozzájusson ehhez az összeghez valamikor a jövőben. Ugyanis, ha a Bizottság nem tett volna erre az ügyre vonatkozóan is javaslatot most, akkor nem vitték volna a pénzügyminiszterek tanácsa elé, és a pénznek a 70 százaléka, azaz körülbelül 4 milliárd eurót végérvényesen elvesztett volna az ország.

 

„Most ott tartunk, hogy Magyarország nem vesztett forrást, viszont az látható, hogy nem is fog hozzájutni ezekhez a pénzekhez, legalábbis nem tervezhető időn belül. Merthogy nem tudjuk, hogy a most már 27 pontosra dagadt feltétellistát a magyar kormány mikor lesz képes teljesíteni.” 

 

Balogh Judit kérdésére Arató még beszélt olyan egyéb körülményekről, amik még hatással lehetnek az EU-s pénzek útjára. Két ügyet említett, az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós kölcsön adását és a globális minimum adó kiszabását. Ezeket blokkolja jelenleg a magyar vezetés, a hírigazgató szavaival élve egyfajta zsarolási alapként használja, mivel mindkét döntés meghozása a tagállamok egyhangú támogatását igényli.

Szemben a forrásokat elbíráló pénzügyminiszterek tanácsával. Az ő döntésükhöz mindössze minősített többség kell, és az Európai Bizottság javaslatát elfogadhatják, módosíthatják vagy elutasíthatják – tájékoztatott Arató.

 

Arról a brüsszeli tudósítónak sem voltak pontos információi, hogy mikor fogják a hazánkkal kapcsolatos eljárások lezárását tárgyalni a pénzügyminiszterek tanácsában. Az azonban szerinte biztos, hogy még idén, de „minél később lesz pénzügyminiszteri döntés, annál valószínűbb, hogy EU-csúcs lesz az ügyből.”

 

Vagyis Arató azt valószínűsíti, az uniós csúcs lehetősége sem kizárt, azaz hogy a tagállamok kormány- és államfői elé vigyék az ügyet. Az unió legfelsőbb szintjén, az Európai Tanácsban akár Orbán Viktor is kérvényezheti az eljárások tárgyalását.