Navracsics Tibor a szerdai kormányinfón azt nyilatkozta, hogy nem érte meglepetésként az Európai Bizottság (EB) javaslata, azt viszont sikerként könyvelte el, hogy Magyarország helyreállítási tervét elfogadták, és szerinte a helyreállítási alapból járó összeget biztosan megkapjuk.

Arató László a műsorban igyekezte eloszlatni a ködöt az üggyel kapcsolatban. Arról tájékoztatta a nézőket, hogy a Bizottság és Magyarország között volt egy megállapodás arról, hogy hogyan lehetne a korrupciós kockázatokat csökkenteni. Ennek a jogállamisági eljárásnak a keretében Magyarország tett egy 17 pontos, főképp korrupcióellenes intézkedések bevezetéséből álló vállalást. Csakhogy az EU szerint ezeket a vállalásokat nem teljesítette a magyar állam. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót, azaz 3 ezermilliárd forintot a 2021 és 2027 közötti pénzügyi ciklusban a felzárkóztatásra szánt költségvetési forrásból, addig, amíg a kormány nem teljesíti az immáron 27 pontosra bővített uniós feltételi listát – közölte Arató. 

Noha Navracsics kétség nélkül azt állította a kormányinfón, hogy a helyreállítási alapból származó összeget (5,8 milliárd euró), mintegy 2300–2400 milliárd forintot megkapjuk jövőre, de Arató szerint az ehhez sem férhetünk, amíg nem teljesítjük a 27 pontos feltételi lista követelményeit. Ennek az ügynek az előzményeként a következőket osztotta meg a nézőkkel: 

„az uniós tagállamok a rendes ügymenet szerint már tavaly szeptemberben megkapták a helyreállítási támogatást, ez alól kivételt képez hazánk és Lengyelország. Ez az az összeg, amiről mi még nem tudjuk, hogy Magyarország mikor fog hozzájutni.”

Azonban azt is hozzátette, hogy a kormánynak, és így az országnak is valóban van oka az örömre, ugyanis a helyreállítási terv elfogadásával legalább nem veszett el a remény arra, hogy Magyarország hozzájusson ehhez az összeghez valamikor a jövőben. Ugyanis, ha a Bizottság nem tett volna erre az ügyre vonatkozóan is javaslatot most, akkor nem vitték volna a pénzügyminiszterek tanácsa elé, és a pénznek a 70 százaléka, azaz körülbelül 4 milliárd eurót végérvényesen elvesztett volna az ország.

„Most ott tartunk, hogy Magyarország nem vesztett forrást, viszont az látható, hogy nem is fog hozzájutni ezekhez a pénzekhez, legalábbis nem tervezhető időn belül. Merthogy nem tudjuk, hogy a most már 27 pontosra dagadt feltétellistát a magyar kormány mikor lesz képes teljesíteni.” 

Balogh Judit kérdésére Arató még beszélt olyan egyéb körülményekről, amik még hatással lehetnek az EU-s pénzek útjára. Két ügyet említett, az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós kölcsön adását és a globális minimum adó kiszabását. Ezeket blokkolja jelenleg a magyar vezetés, a hírigazgató szavaival élve egyfajta zsarolási alapként használja, mivel mindkét döntés meghozása a tagállamok egyhangú támogatását igényli.

Szemben a forrásokat elbíráló pénzügyminiszterek tanácsával. Az ő döntésükhöz mindössze minősített többség kell, és az Európai Bizottság javaslatát elfogadhatják, módosíthatják vagy elutasíthatják – tájékoztatott Arató.

Arról a brüsszeli tudósítónak sem voltak pontos információi, hogy mikor fogják a hazánkkal kapcsolatos eljárások lezárását tárgyalni a pénzügyminiszterek tanácsában. Az azonban szerinte biztos, hogy még idén, de „minél később lesz pénzügyminiszteri döntés, annál valószínűbb, hogy EU-csúcs lesz az ügyből.”

Vagyis Arató azt valószínűsíti, az uniós csúcs lehetősége sem kizárt, azaz hogy a tagállamok kormány- és államfői elé vigyék az ügyet. Az unió legfelsőbb szintjén, az Európai Tanácsban akár Orbán Viktor is kérvényezheti az eljárások tárgyalását.