Pénteken érkezik Magyarországra Ferenc pápa, az első hírek ellenére Szeged sajnos kimarad a tervezett programból. Korára és egészségi állapotára való tekintettel hétvégi útja a fővárosra korlátozódik, ahol gyerekek, menekültek, szegények és egyetemisták mellett több politikai és egyházi vezetővel, így Novák Katalinnal és Orbán Viktorral is találkozik. Közben vannak, akik úgy gondolják, minden politikai oldal hasznot akar húzni a pápalátogatásból. Bayer Zsolt, a kormány megmondóembere például korábban demens vénembernek is nevezte a pápát – most arra buzdított a a magyarokat, legyenek minél többen a vasárnapi szentmisén. Legyen ez egy békemenet, mondta: mert nem csak lelkileg lesz ez fontos, hanem politikai üzenete is lenne. Semjén Zsolt Bayer békemenetes kijelentésével kapcsolatban azt mondta, a kordonbontóktól kezdve a békemenetek résztvevőin át mindenkit várnak a szentmisére. A Szemlélek keresztény portál ellenben hisz abban, hogy Ferenc pápa nem politikai és egyéb érdek miatt érkezik az országba, csupán lelkipásztori céllal. Mennyire átpolitizált a pápalátogatás? Erről is beszélgettünk Máté-Tóth András valláskutatóval. 

A valláskutató kifejtette: ebben a témában nem végzett összehasonlító kutatást, de úgy hiszi, minden átpolitizált, mert általános bizonytalanság uralkodik nem csak Magyarországon, hanem más országokban is. Az emberek egyre hektikusabbak, idegesebbek, egyre jobban tartanak attól, mi lesz holnap vagy holnapután. Csökken a bizalom a közintézményekben, és ez a hektikusság átragad mindenre, az időjárástól a pápalátogatásig, minden politika. Az a politika természete, hogy a látogatást a különböző politikai érdekek próbálják maguk számára hasznossá tenni. Az érdekes inkább az, hogy amikor a pápa valamit mond, arról az üzenetről, állásfoglalásról van-e szó, amit mond, amit idehoz a magyarul beszélőknek, magyar történelemmel rendelkezőknek, mint a katolikus egyház feje. Sokszor ugyanis nem arról szól a vita, mit a mondanivaló, a pápa nem számít a vitában, csak a különböző felek saját állásfoglalása, önpozicionálása dübörög a nyilvánosságban. Ugyanakkor, mondta Máté-Tóth András, az előtt is volt vita, mielőtt Ferenc pápa ellátogatott az eucharisztikus kongresszus zárómiséjére 2021 szeptemberében. Aztán megérkezett a pápa, és az, ahogy fellépett, ahogy beszélt, amit mondott, fölé emelkedett a vitáknak. Utána mintha elcsendesedett volna a pápán vitatkozó hangok. Inkább arról volt szó, mit mondott, és a hatalmas élményről, amit átéltek, akik ott voltak a téren. 

A műsorban az is felmerült: sértettük már mi meg a pápát. Kiss-Rigó László például, mint azt Balogh Judit idézte, azt mondta 2015-ben, amikor Ferenc pápa szóvá tette a magyar kormány bánásmódját a menekültekkel kapcsolatban: a menekülteket az egyháznak nem kell befogadnia, mert nincs szükségük segítségre. Viszont veszélyt jelentenek a kereszténységre, a pápa pedig nem tudja, miről beszél. Máté-Tóth András úgy véli, amikor elindult a hatalmas menekülthullám, és hirtelen Röszkére csapódott, felkészületlenül érve egy országot, rendőrséget, politikát, Európának ezt a részét, elhangzottak kijelentések, amikről nem volt biztos, ki mondta, és mit mondott pontosan. Ilyen volt szerinte a püspök kijelentése is, ami homlokegyenest ellenkezett a pápa véleményével. Az, hogy Ferenc pápa valójában mit gondol a menekültproblematikáról, nem fog kiderülni,  ha onnan közelítjük a kérdést, a magyar kormány vagy a katolikus egyház képviselői milyen kijelentéseket tettek, és ha tényleg tettek, azokat hogy gondolták. Ezzel regionális, lokális vitába szűkítjük be a pápa látogatásának megértését, holott ő egyetemes emberi és társadalmi értékek képviseletében érkezik. A valláskutató szerint jobban járunk, hogy ha arra koncentrálunk, ha már idejön Magyarországra, mi az ő alapállása menekültkérdésben, utána tesszük fel a kérdést, mit gondolnak erről nálunk a hétköznapi emberek, a kormány és az egyház képviselői. Szenilis vénembernek nevezték, ennek ellenére eljön hozzánk: erről azt mondta Máté-Tóth András, hogy a Szentszék oldaláról nézve ez egy pinduri kis ország. Számunkra a világ közepe Magyarország, de a Vatikán szélesebb perspektívával rendelkezik: a pápa nem fog semmiféle aktuális kérdésről beszélni.

A kormány utóbbi időben gyakran hangoztatott kijelentéséről, miszerint csak Magyarország és a Vatikán békepárti, Máté-Tóth András úgy fogalmazott a Témában: jókat tud derülni rajta. Semmi tartalma nincs, értelme sincs, mégis annyira jól hangzik, hogy utána több ezerszer elhangzik. A politikának az a dolga, magyarázta a valláskutató, hogy önmagát ismertté tegye, ő határozza meg a diskurzust, arról legyen szó, amit fölvet. Egy ilyen kijelentés erre tökéletesen alkalmas, attól függetlenül, mit jelent. A pápa nem ehhez hasonló szövegeket mond látogatásai alkalmával, hanem olyanokat, amik nem csak a hívő, hanem a hétköznapi, hitében dilemmázó, nem hívő ember lelkét is megtalálják, ami tele van bizonytalansággal, és vágyik valami biztonságra. A pápa olyan üzenetet hoz, hogy létezik egy ilyen biztonság, amit Istennek, Jézus Krisztusnak nevezünk. Egy biztonság, ami nem használ ki a saját céljaira, nem tartja a markát, ha rá támaszkodunk. Látogatásának jelentősége pont az lesz, hogy kiemeli az arcokat a sárba nézésből. Máté-Tóth András szerint éppen azért mennek el olyan sokan a pápalátogatások publikus alkalmaira, mert legalább egy kicsit nem kell azzal a zakatoló kaszabolással foglalkozni, amit egyébként művelünk családban, munkahelyen, médiában, politikában. Azért, hogy kimentsék kicsit a dagonyából, sárdagasztásból – és a pápának ez nagyon megy. 

Adódott a kérdés, vajon mely pápákra fog jobban emlékezni a világtörténelem? Azokra-e, akik felvállalnak az aktuálpolitikában is véleménynyilvánítást, vagy ez nem feladata a pápának? A valláskutató rámutatott: minden pápa foglalkozik aktuálpolitikai kérdésekkel. Ferenc pápa számára ezek azok a helyzetek, ahol valakik ki vannak használva, egyszer használatos emberként félre vannak dobva, és a valódi áldozatok, a nagy és kisebb hatalmak, gazdasági és politikai logika áldozatai. Máté-Tóth arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vatikán honlapján lehet látni: a pápa hetente legalább egyszer megnyilvánul egy konkrét ügy, kisiklás, zsákutcás gondolkodás kapcsán. És hogy kire fognak emlékezni? Azokra a pápákra, akikre a mindig adott politikai viszályok között a média urai emlékezni akarnak a saját céljaik között. Jó lenne, érvelt a vallástudós, ha erősebben létezne a civil társadalom. Mert annak van egy másik fajta, önálló emlékezete, ami nem a szavazatszámlálást követi, hanem a közjó, ez emberi együttélés optimális viszonyainak megteremtését tűzi ki célul. A civil társadalom is emlékezni fog a pápákra, és a 20. század pápái mindannyian bőséges szövegkincset és gesztuskincset hagytak ránk, amikből erőteljesen lehet meríteni egy jobb társadalom felépítéséhez.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!