Ligeti Miklós a Témában: nyilvánossá válhat a 80 milliárdba kerülő tramtrain megvalósítási terve

Az állami beruházások titkosításáról és a négyszer olyan drága vasútvillamosról beszélgetett a Szeged Televízió hírigazgatója, Balogh Judit a Transparency International jogi igazgatójával a szerda esti Témában.
Miszlai Dorina

2022. november 24. 14:11

Ligeti Miklós a Témában: nyilvánossá
válhat a 80 milliárdba kerülő tramtrain megvalósítási terve

A tramtrain ötlete a 2000-es évek közepén merült fel, a megvalósíthatósági tanulmány pedig már 2007-re el is készült. Az útvonaltervet ugyanakkor csak 2017-re dolgozták ki, ekkor derült ki, hogy kétszer olyan drága lesz, mint ahogy előzetesen kalkulálták. 2021 márciusában megérkeztek az első szerelvények Valenciából, amik a több, mint féléves próbaüzem után, 2021 novemberétől kezdve szállítják az utasokat Szeged és Hódmezővásárhely között. A tapasztalatok szerint a járatok folyamatosan késnek, nem tudják tartani a kiszabott menetidőt, ennek ellenére nagyon népszerű, főleg a diákok körében, akik napi rendszerességgel járnak a szegedi oktatási intézményekbe.

 

Mi a gond a tramtrainnal?

A vasútvillamossal kapcsolatos probléma ott kezdődik, hogy az eredeti büdzsé négyszeresébe, azaz 80 milliárd forintba került a beruházás, aminek megvalósítási tervét a beruházó tíz évre titkosítani akarta. Emiatt indított pert a MÁV ellen az Átlátszó. Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla döntött: ha a vasúttársaság nem fordul a Kúriához, akkor nyilvánossá kell tenniük a tanulmányt.

 

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a titkosításnak azért fontos, mert így próbálják meg a pénz elköltői eltussolni, hogy a beruházás költségeivel kapcsolatosan mennyire elszámították magukat. Ha a beruházó még a munkálatok megkezdése előtt a helyes megtérülési rátával gondolkodott volna, akkor lehetséges, hogy bele sem kezdenek a fejlesztésbe. A jogi szakértő így fogalmazott:

 

„roppant ciki lehet bevallani, hogy előre tudtuk, hogy ez 20 milliárdból nem fog kijönni, de nem mertük bemondani, hogy 50–60–70 milliárdból fog kijönni”.

 

Szóba került a két legnagyobb állami beruházás is – nevezetesen Paks 2 és a Budapest–Belgrád vasútvonal –, ahol törvényileg rendelték el a titkosítást. Az utóbbival kapcsolatban a Transparecy International pert indított, de a Kúria ellenük döntött; ma már senki sem lehet biztos a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek objektivitásában. Éppen emiatt szorgalmazza az Európai Unió a jogállamisági eljárás megindítását Magyarország ellen, míg az Európai Bizottság a felzárkóztatási forrás felfüggesztését kérvényezi.

 

Ligeti Miklós azt is mondta, nem azzal van baj, hogy a fő szerződéseket a beruházók titkosítják, hanem azzal, hogy az uniós pénzek a nem megfelelő emberek zsebében landolnak.

 

Nézze meg (újra) a beszélgetést!