• Csak a 90-es évek elejére vált nyilvánvalóvá, hogy a most zajló klímaváltozás már nem fér bele a szokásos hőmérsékleti ingadozásokba, hanem a fölmelegedés valóban tartós és tendenciaszerű. Ezt mondta Rakonczai János egyetemi tanár a Szegedi Akadémiai Bizottságban a Tudomány Ünnepe alkalmából tartott előadásán. A professzor szerint a Magyarországon tapasztalható egyenlőtlen csapadékeloszlást nem lehet öntözéssel ellensúlyozni.
• Az orvoslás egyik legfontosabb mai problémája, hogy sok baktérium ellenállóvá válik a régebben hatékony antibiotikumokkal szemben. A Szegedi Biológiai Központban Pál Csaba kutatócsoportja erre a problémára keres válaszokat. A csoport egyik ifjú tagja a baktériumon evolúcióját vizsgálja. Azt mérik be, hogy egy adott baktériumtörzs az ellene használt gyógyszerek milyen koncentrációjára képes rezisztens mutációt kialakítani.
• A szuperlézer központ közép-infravörös kutatócsoportja a 3 mikrométeres tartományban található sugarakkal dolgozik. Ezek hosszabbak, mint az itt használt többi sugarak. Segítségükkel az elemi fizikai folyamatokat, többek között az ionizációt és a rekombinációt lehet vizsgálna. A csoport célja az is, hogy ebben a tartományban is egyre rövidebb impulzusokat állítsanak elő.
• Az álhírek mindig is gondot jelentettek a kommunikációban. A közösségi oldalak és az internetes felületek robbanásszerű elterjedésével azonban már ez a probléma nagyon jelentősen nőtt. Persze az igazságnak utána lehet nézni. A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszékén azt vizsgálják, hogyan lehet kiszűrni az álhíreket pusztán nyelvi jellemzőik alapján.

Kvantum – a tudomány műsora. Nézze meg novemberi adásunkat!