Kende Anna szociálpszichológus: Az emberek félelmeire és mentális betegségeire játszott rá a hatalom a kampányban

Háborúba katonának elvitt magyar fiúk és unokák, pedofil melegek által bántalmazott gyerekek – ezekkel riogatta a kormány a választókat az elmúlt hetekben, hónapokban.
Szeged.hu

2022. április 07. 17:35

Kende Anna szociálpszichológus: Az emberek félelmeire és mentális betegségeire játszott rá a hatalom a kampányban

Visszaélés az emberek mentális egészségével és jólétével, ahogy a hatalom rettegésben tartja a tájékozódásban korlátozott lehetőségekkel bíró választókat.

 

Erről beszélt Kende Anna szociálpszichológus, az ELTE oktatója a Szeged Televízió Téma című hírháttérműsorában. A vasárnap civil szavazatszámlálóként egy kis faluban dolgozó kutató szerint jól mutatja a hatalom megfélemlítési módszereit az, hogy saját szemével látta, amikor egy idős néni szavazáskor elsírta magát, mondván nyernie kell a Fidesznek, mert nem akarja, hogy elvigyék a gyerekét és az unokáját katonának az orosz–ukrán háborúba.

 

„Nagyon tisztességtelen dolog az emberek érzelmeivel ilyen módon játszani és visszaélni, hiszen ez olyan mértékű szorongáskeltő állapot, ami – bár mobilizáló hatású, és világos, hogy miért érte meg ezt kihasználni – mégiscsak ártalmas” 

 

– magyarázta a kutató.

 

A Fidesz választási kampányának egyik fő eleme volt, hogy a kormánypártok magukat békepártinak, az ellenzéket viszont háborúpártinak ábrázolták, annak ellenére, hogy erre bármiféle konkrét bizonyítékuk lett volna. A kormány és a Fidesz szócsöveként dolgozó média is igyekezett erősíteni ezt az állítást, ahol lehetett belemagyarázták az ellenzékiek szavaiba a háborúpártiságot. Az M1 még egy békepárti civil tüntetést is képes volt háborúpártiként ábrázolni a „híradójában”, mondván, aki támogatja Ukrajnát, az a háború elhúzódását akarja, tehát háborúpárti.

 

A választók fenyegetettségképzetben fenyegetettség állapotában érezte magát, ezt használta ki a hatalom. Ilyenkor ugyanis odafordulunk egy vezetőhöz, igényünk támad arra, hogy megvédjenek minket – magyarázta Kende Anna, aki szerint ez nem új keletű, korábban is kihasználták ezt máshol. Csak az nem mindegy, mekkora a fenyegetés, tehát mekkora a valós veszély.

 

A szociálpszichológus szerint ugyanilyen félelmekre játszott rá a gyerekvédelminek nevezett népszavazás, amiben a hatalom a gyerekek megvédését kínálta a választóknak. És bár jogilag nem volt sikeres a referendum, 3 és fél millió embert mégiscsak mozgósított.

 

„Ha valaki azt a képet tudja elhitetni magáról az emberekkel, hogy ő egyfajta megmentő, akkor az sokak számára vonzó, megnyugtató és mozgósító hatású” – utalt Orbán Viktor és a Fidesz kampányára Kende Anna.

 

Nézze meg a beszélgetést!

 

A választók félelemben tartásának fontos eszköze az ingyenesen elérhető közmédia, és egy-két kereskedelmi csatorna, ami hajlandó kiszolgálni a hatalom érdekeit Magyarországon. A G7 írt arról, hogy a 20 legalacsonyabb átlagjövedelmű településen az érvényes listás szavazatok több mint 87 százalékát kapta a Fidesz-KDNP. Ez azt jelenti, hogy az ország legszegényebb településein 10-ből 9-en annak ellenére a kormánypártokra voksoltak, hogy az elmúlt 12 évben nem javult érdemben a helyzetük. Még nagyobb az előnye a Fidesz-KNDP-nek, ha csak a 10 legszegényebb községet nézzük, ezekben 96 százalékos a támogatottságuk. Orbánék ráadásul tovább erősödtek a 10 legszegényebb faluban, 2018-ban ugyanis „csak” 85 százalékot kaptak ezekben. A legszegényebb települések többsége olyan választókerületben található, amelyet előzetesen egyértelműen, vagy inkább kormánypártinak tartottak az elemzők. Öt község, illetve falu azonban Borsod-Abaúj-Zemplén 4-es számmal jelölt választókerületében van, amit szinte mindenki billegő körzetként tartott számon. A legszegényebb településeket érintő választókerületekben mindenhol fideszes jelölt nyert.