Kanász-Nagy Máté a Témában: Meglepi a kormányt, ha a magyar munkaerővel kapcsolatban teszünk fel kérdéseket

Bulgária és Románia után a magyar munkaerő a legolcsóbb. Az olcsó munkaerő vonzza a külföldi befektetőket, de jó az nekünk, ha külföldi cégek és más államok profitálnak Magyarországon és a magyar lakosságon? Erről a Szeged Televízió Téma című műsorában Balogh Judit beszélgetett Kanász-Nagy Mátéval, az LMP társelnökével.
Ancsin Zsuzsanna

2023. április 16. 14:45

Kanász-Nagy Máté a Témában:
Meglepi a kormányt, ha a magyar munkaerővel kapcsolatban teszünk
fel kérdéseket

Kiábrándító a hír, de a magyar a harmadik legolcsóbb munkaerő az Európai Unióban. Ez az olcsóság sokak szerint már évek óta az egyik alappillére az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának. Számos külföldi munkaadót csábít Magyarországra az alacsony költségű munkaerő, azonban a szakértők szerint ez egyfajta csapdahelyzetet is teremt, mivel egyre nehezebb olyan dolgozókat találni, akik ilyen feltételek mellett is elvállalják az állást.

 

Ez megakadályozható lenne az oktatás dinamikus fejlesztésével, amelynek köszönhetően át lehetne állni a magas hozzáadott értékű iparágakon alapuló gazdasági működésre. Viszont ahhoz, hogy ez sikerüljön, 100 milliárdokat kellene költeni az oktatásra. Arra az igen fontos, de mostanság a kormány részéről elképesztő módon mellőzött rendszerre, amiben már egy jó ideje elegendő tanár sincs. Ezáltal minőségi képzés sem, ami képes tömegével ellátni magasan képzett munkaerővel a leginkább jövedelmező kutatásfejlesztésen és innováción alapuló szektorokat.

 

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke a Témában azt mondta, pártja számos kérdést vetett fel a kormány számára a beruházásokkal kapcsolatosan.

 

– Kitérő válaszokat adnak, illetve némileg meglepi a kormányt az, hogy mondjuk az akkumulátorgyárak kapcsán, a multinacionális cégek kapcsán, nem csak természeti kizsákmányolást és természeti károkat említünk, mint az ivóvízhasználat, az energiahasználat vagy a termőföldhasználat, hanem a magyar munkaerővel kapcsolatban teszünk fel kérdéseket. Ugyanis egyre inkább nyilvánvaló, akár a hírekből, akár az érintettekkel beszélve, akár a szakszervezetekkel konzultálv, hogy hát közel sem olyan jó a helyzet egy ilyen akkumulátorgyárban, mint ahogy a kormány ezt fölfesti. Akár a munkakörülmények, de a jövedelmi lehetőségek tekintetében sem.

 

Kanász-Nagy megjegyezte, „egész egyszerűen a természeti kincsünket és a humán erőforrásainkat éljük föl ezekben a gyárakban. Ezért nem éri meg ez nekünk, de a kormány egy kényszerpályát követ. Ez annál nagyobb költséggel jár, minél később térünk le róla. Hiszen bőven meg lenne az alternatívája a munkahely teremtésnek is.”

 

Nézze meg (újra) a beszélgetést!