Dudits Luca a Háttér Társaságtól: Elmegyünk Strasbourgig, az érvénytelen népszavazás ügyében

Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság 3–3 milliós büntetését nem bírálta felül a Kúria, mivel a felülvizsgálati kérelem hiányos volt. Egy másik határozatot viszont felülbíráltak, így az Amnesty, a Háttér Társaság és több mint egy tucat másik szervezet megmenekült a 176 ezres bírságtól. Ugyanakkor sokkal fontosabb a Kúria elvi döntése.
Cservenák Zoltán

2022. április 19. 07:28

Dudits Luca a Háttér Társaságtól: Elmegyünk Strasbourgig, az érvénytelen népszavazás ügyében

Dudits Luca a Háttér Társaság ügyvivője a Szeged Televízió Téma című hírháttérműsorában a még április 13-án azt mondta, értelmetlen és uszító népszavazás volt április 3-án, a Kúria határozata szerintük értelmezhetetlen, ezért elmennek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig.

 

„Azért is tartom kifejezetten ironikusnak a Kúria döntését, mert azt mondják, hogy mi nem indokoltuk meg, miért jogszerűtlen a választási bizottságnak a döntése, de miután az NVB (Nemzeti Választási Bizottság) semmilyen jogszabályra nem hivatkozik a határozatában, nem tudjuk megindokolni, hogy miért jogszerűtlen ez” – magyarázta Dudits Luca, aki szerint 22-es csapdájába ejtette őket a választási bizottság és a Kúria.

 

Nézze meg a beszélgetést!

 

A Nemzeti Választási Bizottsághoz április 6-án érkezett be egy kifogás a közben érvénytelené váló gyermekvédelminek mondott népszavazással kapcsolatosan. A kifogástevő azt rótta fel az Amnesty International Magyarországnak, a Háttér Társaságnak, az Artemisszió Alapítvánnak, a Szivárvány Misszió Alapítványnak, a Labrisz Leszbikus Egyesületnek, a Magyar Aszexuális Közösségnek, a Magyar Helsinki Bizottságnak, az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesületnek, a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesületnek, az Ökotárs Alapítványnak, A noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.-nek, a Szimpozion Egyesületnek, a Szivárványcsaládokért Alapítványnak, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetnek és a Transvanilla Transznemű Egyesületnek, hogy a

 

„szervezetek üzeneteikkel nyíltan és egyértelműen arra hívják fel és arra buzdítják a választópolgárokat, hogy a népszavazáson nyilvánvalóan érvénytelenül szavazzanak, amellyel teljes mértékben ellehetetleníteni igyekeznek a népszavazást és a választópolgárok valós akaratának megismerését”. 

 

A kifogásolt tartalom az Amnesty International Magyarország honlapján közzétett, érvénytelen szavazásra buzdító közös közlemény volt.

 

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 327/2022. számú határozata összesen 9 milliós bírságot rótt ki a fenti szervezetekre. Az NVB azt írta, hogy a fenti társaságok megsértették a választási eljárási törvény jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó előírását, 

 

„mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”.

 

Csakhogy a szervezetek felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához, és úgy érveltek, hogy az NVB határozata hiányos:

  • nem tartalmazza a releváns tényállást és
  • annak adekvát bizonyítékait,
  • a kifogástevő érintettségével kapcsolatban semmilyen megállapítást nem tesz,
  • nem derül ki, hogy szerepel-e választópolgárként a központi névjegyzékben,
  • nem jelöli meg, hogy a kérelmezők pontosan milyen közösségi médiafelületen, mikor megjelent és milyen szövegezésű politikai hirdetését vette alapul.

 

A kérelmükben azt is kifejtették, hogy „nem létezik olyan szabály, amely tiltaná az érvénytelen szavazást vagy az arra való felhívást”. Azt is hozzáteszik, szerintük: „a szankció – különösen a bírság kiszabása –, de már a jogsértés megállapítása is a szólásszabadság szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti. Az érvénytelen szavazat leadása jogszerű magatartás [...]”. Azt is vitatták, hogy „az érvénytelen szavazat leadása rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősülne”.

 

Később azt is írják: 

 

„a közérdeket pedig nem sérti, ezzel nem ellentétes, ha valaki úgy véli: a Kormány által feltett kérdés értelmetlen, vagy egyenesen erkölcsileg megvetendő célt szolgál vagy eredménnyel jár, ezért arra az egyik adekvát reakció az érvénytelen szavazat leadása. Amennyiben (a fentiekben bemutatottak szerint) az érvénytelen szavazat nem rendeltetésellenes, akkor annak leadását népszerűsítő kampánytevékenység sem lehet az. Nincs olyan jogszabályhely, amely »az érvénytelen szavazat« kampányüzenetet tiltaná”.

 

Kúria: fontosabb a véleménynyilvánítás szabadsága, mint a rendeltetésellenes joggyakorlás lehetősége a népszavazásánál

 

A Kúria a felülvizsgálati kérelemre adott válaszában megjegyzi: „A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alapos”. Az NVB elmarasztaló határozatáról pedig megállapítják: „hiányos, nem tartalmaz tényállást, a határozatból nem állapítható meg a kifogással érintett felhívás pontos tartalma [...]”, ugyanakkor az ügyre vonatkozó hiányzó megállapításokat a Kúria pótolta.  

 

Sokkal lényegesebb, hogy a Kúria a határozatában azt írta, a véleménynyilvánítás szabadsága fontosabb alapjog annál, hogy a népszavazások érdekében korlátozzák. Egészen pontosan így szól ez a rész a határozatban:

 

„[...] bár az érvénytelen szavazásra való felhívás ellentétes lehetne a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, az Nsztv. és a Ve. szellemével, ekként pedig felvetheti a rendeltetésellenes joggyakorlás lehetőségét, azonban a szólásszabadság a közügyeket térintő véleménynyilvánítás – a Kormány által kezdeményezett népszavazás kapcsán is – különös védelmet érdemel, korlátozása alkotmányos, törvényes okból lehetséges”.

 

A Kúria azt is írja, hogy 

 

a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, ami „az érvénytelen szavazat adására felhívás, mint rendeltetésellenes joggyakorlás megállapításával sem korlátozható”. 

 

Hozzáteszik, a felülvizsgálatot kérelmezők „a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat gyakorolva foglaltak állást közéleti kérdésben a népszavazáson való érvénytelen szavazat leadásáról, amely joguk az NVB által megjelölt indokok alapján törvényesen nem volt korlátozható”.

 

Mégis fizetnie kell az Amnesty-nek és a Háttér Társaságnak

 

Hiába a Kúria megállapítása a fenti ügyben, a Nemzeti Választási Bizottság 328/2022. számú határozata elleni felülvizsgálati kérelmet még április 13-án elutasították. Ez az ügy az Érvénytelenül.hu nevű honlap ügye, amiben a kifogástevő panasszal élt amiatt, hogy  a honlapon „számos cikk található, melyek mind az érvénytelen szavazat leadására buzdítanak”.

 

A Kúria ebben a határozatában érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország felülvizsgálati kérelmét, mivel az szerinte „érdemi vizsgálatra alkalmatlan”. Az indoklás így szól: „a kérelmező felülvizsgálati kérelmének hiányosságait a Kúria nem pótolhatja a felülvizsgálati eljárásban, nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a kérelem elbírálásához szükséges”. A Kúria azt is megjegyzi, hogy 

 

„a kérelmezők nem mutatták be, hogy a határozat milyen konkrét összefüggések alapján jogszabálysértő”, ezért „a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján nincs abban a helyzetben, hogy a kérelmezők érvelését érdemben vizsgálhassa, annak elfogadásával vagy elvetésével megalapozottan foglaljon állást az ügyben a rendeltetésellenes joggyakorlásról”.

 

Így tehát az Amnesty International Magyarországnak és a Háttér Társaságnak be kell fizetnie a 3–3 millió forintot, igaz, a Kúria legalább kimondta: nem lehet büntetni senkit azért, mert érvénytelen voksolásra buzdít egy népszavazáson.

 

Nem hagyják annyiban, továbbviszik az ügyet

 

Az Amnesty International Magyarország a döntést követően azt közölte: biztosak benne, hogy az szerintük igazságtalan bírság el fog bukni, ezért minden hazai és nemzetközi jogorvoslati fórumot igénybe vesznek.