Balogh József a Témában: Olcsóbb a világpiacon a gáz, mint amennyit most mi fizetünk érte

2021 szeptembere óta nem volt ilyen olcsó a gáz, a magyar lakosság azonban ebből semmit sem érzékel. Hogy mi ennek az oka, arról Balogh Judit a szerda esti Témában Balogh József energetikai szakértőt kérdezte.
Miszlai Dorina

2023. január 19. 16:17

Balogh József a Témában: Olcsóbb a
világpiacon a gáz, mint amennyit most mi fizetünk érte

Hiába alacsony tartósan a gáz és az olaj ára, mégsem lesz olcsóbb az üzemanyag. Balogh József szerint az ok a benzin ársapka bevezetésében keresendő, ami miatt az olajimportőrök eltűntek itthonról, a MOL maradt egyedüliként a piacon, a független kutak csődbe mentek. Az ársapka okozta károk helyreállítása zajlik éppen, és habár az árstop kivezetése után megjelentek az importőrök a magyar piacon, mégis drágábban tankolhatunk itthon, mint Szerbiában vagy Romániában. Ennek egyik magyarázata, hogy a külföldi importőrök csak akkor szállítanak Magyarországra olajat, ha drágábban tudják eladni, mint a környező országokban, hiszen korábban már megütötték a bokájukat a magyar piacon. Emellett hazánk piaca nem túl vonzó az importálásra: a benzin áfája 27 százalék, míg a távhőé 5 százalék. Továbbá a kormány 31 százalékról 41 százalékra emelte az úgynevezett Robin Hood-adót, ami az energiaellátók jövedéki adóját jelenti.

 

Összességében elmondható, hogy a rengeteg jövedéki adó miatt drága itthon tankolni.

 

Az energetikai szakértő szerint az üzemanyag ársapkát a kormány a lehető legrosszabb időben és tempóban vezette be, ami a hazai üzemanyagpiac tönkremeneteléhez vezetett. Még ki sem tört a háború, amikor a kormány maximalizálta a benzin és gázolaj árát. Ennek a lépésnek egyetlen célja volt: megnyerni a választást, kerül, amibe kerül, annak ellenére, hogy tisztában voltak azzal, hogy a magyar üzemanyag elosztásának hálózata károkat fog elszenvedni. Ezzel szemben például Románia és Szerbia kivárta, hogy a háború hogyan hat majd az olajpiacra és amikor az stagnálni kezdett, akkor vezették be az ársapkát, amit a mai napig tartani tudnak – nem véletlen, hogy egyre több magyar tankol inkább a határon túl.

 

Balogh József reagált arra is, hogy 2021. utolsó negyedévéhez képest miért esett vissza a tavalyi utolsó negyedév gáz- és áramfogyasztása. Szerinte a rezsicsökkentés fő problémája az volt, hogy túl olcsón lehetett hozzáférni mind a gázhoz, mind az áramhoz, ami pazarlásra ösztönözte a fogyasztókat. Ehhez képest augusztus óta, aki csak teheti, igyekszik kevesebbet fogyasztani, hiszen a rezsicsökkentés csökkentésével a túlfogyasztóknak a gáz rezsicsökkentett árának hétszeresét, míg az áramnak a dupláját kell fizetniük.

 

Európában szinte minden állam függetlenedni tudott átmenetileg az orosz gáztól, egyedül Magyarország írt alá újabb szerződést az oroszokkal a háború kitörése óta. Habár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 12-i Kormányinfón azt nyilatkozta, hogy azon munkálkodnak, hogy se orosz, se másmilyen irányú függése ne legyen Magyarországnak, Balogh József szerint hazánk Oroszország-függősége kilencven százalék fölötti. Kitért a Paks II-re is, amiről a napokban az a hír járja, hogy nem fog megépülni – bár erről a kormány mélyen hallgat.

 

Nézze meg (újra) a beszélgetést!