A hőérzetünket meghatározza

• a levegő páratartalma,
• a sugárzó hő és
• a légmozgás, azaz a szél.

És ezt a hőérzetet az is befolyásolja, hogy a városokban a beépítések miatt rosszabbak a klimatikus viszonyok, ez azt jelenti, „kezdésből” melegebb van, melegebbnek érezzük a levegőt.

– A hőtöbblet lényegében abból adódik, hogy a város sokkal lassabban hűl, mint a külterület. Ezért, ha az időjárási helyzet is engedi, akkor éjjelente akár négy-öt fokkal is magasabb lehet a városok levegőjének hőmérséklete – mondta Gál Tamás a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.

Mi hát a megoldás?

A zöldítés! Mindenhol, ahol lehet. Füvesíteni a villamosvágányokat: közel 1435 milliméter szélességű biztos zöld felület! Igen, a nyomtáv 1435 milliméter, de a sínbe nem lehet füvet ültetni. Lehet viszont a tetőre élőkertet telepíteni, ezek 8–10 százalékkal is csökkenthetik az épület hőterhelését, télen pedig körülbelül ugyanennyivel csökkenthetik a fűtésre fordítandó energiát.

Becsüljük meg azt is, hogy Szeged belterületének harminc százalékán fák állnak, ez az országban magasnak számít, de nemzetközi összehasonlításban is jól állunk: Sydneyben ez az érték huszonegy, Párizs belvárosában 8-9 százalék.

Hogy ezt értsük, miért jelentős: ha egy Széchenyi téri platánfa tetejére megérkezik száz százaléknyi napsugárzás, abból a padon üldögélőhöz 8–10 százaléknyi sugárzási energia jut csak el, ez azt is jelenti, hogy egy ilyen nagy fa, ha egészséges, legalább két nagyságrenddel tudja csökkenteni a hőérzetet. Ez azért is fontos, mert a klímakutatók szerint az elkövetkező nyarakon a magyar városokban 40–50 napos forró időszakok is lehetnek.

Nézzék meg a Szeged Televízió összefoglalóját!